Mit jelent a boldogság?

Mit jelent a boldogság?

Írta: dr. Gulácsi Bernadett

Nézzük meg, hogy mit mond erről a pszichológia: röviden összefoglalva, akkor vagyunk boldogok, ha elégedettek vagyunk az életünkkel. Úgyhogy, ha szeretnénk megvizsgálni, mennyire vagyunk boldogok, akkor érdemes nem csak egy adott pillanatban választ adni erre a kérdésre. Mert lehet hogy most éppen süt a nap, és jó kedvem van, vagy kaptam egy egy kedves üzenetet, és akkor azt mondom, most egy tízes skálán tizet adok erre.


Később picit rossz kedvem van, vagy rosszul aludtam, vagy sok a teendőm, és ismét megnézem, hogy mennyire vagyok boldog. A tízes skálán erre most csak hatost adok. Tehát itt nem a pillanatnyi boldogságról van szó, nem egy adott érzelemről vagy érzelmi állapotról, hanem ténylegesen arról, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel.


Így ellenőrizd, hogy boldog vagy-e
Ezt úgy vizsgálhatjuk meg, hogyha ránézünk az egyes életterületekre, és eldöntjük, mennyire vagyunk elégedettek annak a működésével. Például, hogy milyenek a családi vagy a baráti kapcsolataink, hogy érezzük magunkat a párkapcsolatunkban, a munkahelyünkön, van-e hobbink, mennyire vagyunk elégedettek a sportolásra szánt idővel, vagy akár az egészségünkkel, esetleg a saját személyes vagy spirituális fejlődésünkkel, az énidővel, vagy akár az anyagi helyzetünkkel. Érdemes szétszedni, hogy az adott életterületekkel hogy állunk, mi az, ami jól működik, mi az, amit fejleszteni szeretnénk. Az életünk ugyanis ezekből az apró kis szeletekből áll össze, és fontos azt is tudatosítani, ami már megy és jól működik, hiszen így kapunk teljes képet. De nézzük meg azt is, ami fejlesztésre szorul, mert a mindennapokban a munka és az egyéb teendők elvihetik a fókuszunkat, és gyorsan telnek a hónapok vagy az évek, anélkül, hogy érdemben változtattunk volna valamin.


Tudatosítsd, hogy mi működik jól
Szánjunk időt arra, hogy megálljunk és tudatosítsuk, hol tartunk most, mi az, amit már elértünk, megvalósítottunk, vegyük számba mindazt, amire büszkék lehetünk, a sikereinket, a képességeinket. Fontos, hogy ezeket is értékeljük mert, erre szükség van az elégedettséghez.
Ezen sokat segít az is, ha tudunk hálásak lenni, vagyis érdemes a hála gyakorlatot is rendszeressé tenni az életünkben. Ha például esténként végiggondoljuk, hogy aznap miért vagyunk igazán hálásak – ez bármilyen apróság lehet – átalakíthatja, hogy hogyan tekintünk mindarra, amink van. Értékeljük, ami jól működik, és ne akarjunk mindig mindent megjavítani, jobbá tenni. Ami viszont zavaró számunkra, abba tegyük bele a munkát.


Ha nem vagy elégedett, miért nem vagy az?
Először is, fókuszáljunk arra, hogy elégedettek lehessünk. Ez személyfüggő is, hogy ki mitől érzi magát elégedettnek, és ezt szintén érdemes egyénileg megvizsgálni, illetve, hogy milyen családi mintákat hozunk ezzel kapcsolatban. Vegyük számba, hogy ki rak ránk olyan elvárásokat, amitől úgy érezzük, hogy valami még mindig nem jó, még mindig fejleszteni kell, még többet kell elérni. Vajon valóban boldogabbak leszünk, ha mindez megvalósul, vagy ezek inkább boldogság-mítoszok? Tudjuk-e értékelni azt, ami van, anélkül, hogy belenyugodnánk vagy beletörődnénk valamibe, ami nem jó nekünk, nem szolgál minket.


Írd le, rajzold meg
Rendkívül izgalmas, és javaslom, hogy próbáljátok ki: nézzétek meg, hogy az egyes életterületeken mivel vagytok elégedettek. Hasznos az a gyakorlat is, amit a mindfulness coach továbbképzésen tanultam, ez pedig a harmónia virág gyakorlat. Mindig mély felismeréseket hoz, hogyha leírjuk, esetleg le is rajzoljuk, ami bennünk van. Ha nem csak kognitív szinten gondoljuk végig a minket foglalkoztató kérdéseket, akkor sokkal mélyebb lesz az önismeret, és a felismerésünk is.


Nézzük meg azt is, amin változtatni szeretnénk, és tegyünk azért lépéseket. Legyen ez egy döntés, minden nap tegyünk magunkért. Gyakoroljuk a jelenlétet, és igyekezzünk elfogadni a saját működésünket, legyünk hálásak csupán azért, hogy vagyunk, sokszor ez is éppen elég.


Milyen út vezet a boldogsághoz?
Aki foglalkozott már pozitív pszichológiával, találkozhatott Martin Saligman nevével. Szerinte három út vezet a boldogsághoz. Ennek a teóriának a leírását sok kutatás előzte meg. Saligman azt mondja, hogy többféle módon élhetjük meg a boldogságot. Az egyik az, ami a kellemes életet jelenti, tehát amikor az életünkben nagyon sok öröm, vidámság, móka, kacagás van, és ezek a pozitív érzelmi állapotok idézik elő a boldogságot. Amikor egy picit hedonista üzemmódban vagyunk, szeretjük jól érezni magunkat. Boldoggá tehet azonban az is, ha aktívan éljük az életünket, vagyis belefeledkezünk abba a tevékenységbe, amit épp végzünk. Nevezhetjük ezt flow-állapotnak is, ez a fogalom Csíkszentmihályi Mihály nevéhez fűződik. Ezt történhet akár sport, tánc, éneklés közben, vagy amikor együtt vagyunk a barátainkkal vagy a párunkkal. Szinte eggyé válunk azzal a tevékenységgel, amit épp végzünk. A harmadik út az pedig az értelem kereső élet, amikor azt gondoljuk, hogy a létezésünknek van valami értelme, valami nagyobbnak a részese vagyunk. Ilyen például a segítő szakma is. Azt gondolom, hogy talán mindenkiben mindegyik benne van, de különböző arányban. Én például biztos, hogy az értelemkeresők közé tartozom. Persze kellenek a pozitív érzések is, és azok a tevékenységek, vagy hobbik, amikbe belefeledkezhetünk.


A kutatások azonban azt mutatják, hogy amikor csak a pozitív érzelmekre, tehát a kellemes életre törekszünk, vagyis hogy sok nevetés, jókedv, öröm legyen az életünkben, akkor tudnunk kell, hogy ezek csak pillanatokig tartanak. Tehát sokkal tartósabb és maradandóbb a boldogság, amikor az aktív életbe vagy az értelemkereső életbe helyezzük magunkat, és ezekből a tevékenységekből van minél több az életünkben. Eredményes lehet, ha megnézzük, milyen típusba tartozunk, mi fontos számunkra, melyik utat szoktuk választani a boldogsághoz, és hogy milyen tevékenységek vagy milyen szemléletmód teszi ezt lehetővé számunkra. Véleményem szerint a fentieken kívül vannak még itt más utak és megoldások is, de ezekről majd egy következő cikkben fogok mesélni nektek.