Te hiszel a születés utáni életben?

Azt hiszem valami ilyesmiről beszélgethettünk mi is a testvéremmel Anyukánk hasában, és még most is… Egyik kedvenc történetem, amelynek forrása ismeretlen:

“Két kis magzat beszélget egy anyaméhben:
Te hiszel a születés utáni életben?
Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami azután következik.
Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.
Hát ez ostobaság! Méghogy lábon járni! És szájjal enni! Nevetséges, hiszen mi a köldökzsinórunkkal táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór túlságosan rövid.
De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
De hát onnan még soha senki nem tért vissza! A születéssel az élet egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.
Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.
A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?
Hát…, mindenütt. Körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.
Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
No, de néha, mikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk!”

Nos, Te hiszel a születés utáni életben? 🙂