A SAJÁT TÖRTÉNETEM A STRESSZEL ÉS SZORONGÁSSAL

A stressz és a szorongás ma már szinte népbetegség, sőt sokkal többen szenvednek tőle, mint gondolnánk. A tünetek először ugyanis olyan általános jellegűek, mint a fáradtság, szédülés, hasmenés, amit valami másnak tulajdonítunk. Mire rájövünk, hogy komolyabb a problémánk és egyáltalán mi az oka, már jóval nagyobb problémával kell szembenéznünk. Az elkövetkező időszakban kiemelten fontosnak tartom, hogy ezzel prevenció és kezelés szinten is foglalkozzunk. Bár nem vagyok orvos, hanem segítő területen dolgozó szakember, mégis sok olyan tapasztalatot szereztem a munkám során, illetve a magánéletemben, amit fontosnak tartok megosztani. Mielőtt azonban rátérnénk a konkrét szakmai lépésekre, szeretném elmondani a saját történetemet, hogyan kezdtem ezzel a témával foglalkozni és mit is gondolok róla. Ezt azért tartom fontosnak, hogy tudd, nem vagy egyedül.

Az én életemben is volt olyan időszak, amikor a szorongás állandósult. Az egész valójában egy folyamat volt, amely az egyetemi évek alatt kezdődött. Párhuzamosan jártam a Corvinus Egyetemre és a Pázmány Jogi Karára, miközben családi konfliktusok is voltak az életemben. Ettől függetlenül, egy jó időszaknak éltem meg, könnyen vettem az akadályokat, sok új helyzetben találtam magam és lettek új barátaim is. Mégis azt tapasztaltam, hogy először a kutyáktól kezdtem el tartani, meg kicsit féltem a magasságtól. Kerültem a metrókat, a mozgólépcsőket és minden olyan helyet, ahol kóbor kutyák lehetnek. Amikor már ezek az életem mindennapi részeivé váltak és alapvetően könnyen kezelhetőek voltak, akkor az utazásnál jött elő a szorongás, félelem. Közben voltak emésztési problémáim, többféle intolerancia, de arra nem gondoltam – egy szakember sem hívta fel a figyelmem -, hogy a kettő között összefüggés lehet. Így általában azzal magyaráztam magamnak a tüneteket, hogy biztosan valami rosszat ettem, illetve mindig találtam valami lelki vagy spirituális magyarárazott a helyzetre. Ezeken igyekeztem változtatni, az önismeretem is sokat fejlődött, de a valódi okokat nem ismertem, sőt a problémámat sem azonosítottam a stresszel, szorongással. A legtöbb életterületem ugyanis nagyon jól működött!

Később, amikor különböző párkapcsolati nehézségeim adódtak, egyre gyakrabban éreztem, hogy remegek, nem vagyok jól, és a gyomrom sincs rendben. Amikor pedig a kislányom megszületett, mint sok édesanyánál, nálam is bekövetkezett egy alváshiányos időszak, sok változással, költözéssel. Míg fókuszom maximálisan a kislányomon volt, mellette dolgoztam is. Egy idő után viszont úgy éreztem, hogy kimaradok a saját életemből…. A kislányomat sokáig tudtam anyatejjel táplálni, és amikor ez véget ért, rám tört a folyamatos fáradtság és kimerültség érzése, illetve a szeparációs szorongás megélése.  Amikor a szorongás és a rosszullét elkezdett enyhe pánikrohamot kiváltva állandósulni, úgy éreztem, hogy bár fogalmam sincs, mi történik velem, ez nem én vagyok és ezzel komolyan foglalkoznom kell. Hiába a szerelem-munka, a szerelem-gyermekem, ha nem kezdek el saját magamra is odafigyelni, akkor még rosszabb lesz minden. A környezetem nem értette, hogy mi bajom, amikor jó életem van… Magam tettem helyre az életem és megfogadtam, hogy ha kijövök ebből, másoknak is segíteni szeretnék. Ezért készítettem Mindfulness tréningeket, hanganyagokat, de erről majd később bővebben írok…

A munkámnak köszönhetően fókuszáltabban foglalkoztam a megoldás-kereséssel. Voltam terápián, természetgyógyásznál, endokrinológusnál és rengeteget olvastam, figyeltem magam fizikai, lelki, gondolati szinten. A különböző segítő szakemberek valamelyest hozzájárultak ahhoz, hogy kilábaljak a helyzetből, de valójában magam jöttem rá mindenre. A tapasztalatom az volt, hogy ha valakinek nincs hasonló saját élménye, egyszerűen nem tud úgy segíteni, hogy mihamarabb jól legyek. És ebben a folyamatban jöttem rá, hogy ami velem történt, az a hosszútávú stressz, szorongás, megfelelés, mások magam elé helyezése és nem megfelelő táplálkozás kombinációjából kialakuló emésztési problémák, hormon borulás és végül mellékvese kimerülés lett.

A megoldás felé vezető úton a legfontosabb lépés annak megértése volt, hogy ami történik velem, az a szervezetem természetes reakciója. Mivel már fizikai szinten mentek végbe változások, ott kellett elsőként beavatkozni. Itt jegyezném meg, hogy általában amikor valaki szorong, vagy pánikrohama van, elküldik pszichológushoz vagy pszichiáterhez segítségért. Én azt tapasztaltam, hogy ez inkább az okok kialakulásában, a blokkok feloldásában, hosszú távú megoldásban, megelőzésben tud segíteni, de nem adja azt a gyors változást, amire ilyenkor szükség van. Egy coach is segítségünkre lehet, hogy hogyan is változtassunk az életmódunkon, a gondolatainkon. Ám a legelső szint az, hogy az ember fizikailag jobban legyen.

A legalapvetőbb beavatkozás pedig a légzésünkkel kezdődik. Azért a légzés áll első helyen azon lépések között, amikkel foglalkozunk, mert ha a szorongásnál fellépő hiperventillációt az elején sikeresen lenyugtatjuk, akkor a többi lehetséges tünet nem jön már elő, ami hatalmas dolog! A következő lépés pedig az emésztőrendszer és hormonrendszer helyreállítása egy megfelelő étrend kialakításával, vitaminokkal, gyógynövényekkel. A glutén, tejtermékek és cukor ugyanis károsan hat az egész folyamatra. Ha ezekkel elkezdünk foglalkozni, akkor gyorsan jobban lehetünk és foglalkozhatunk a lelki, mentális szinten rendbetenni valókkal. Nekem egy hónappal később megszűntek a rosszulléteim, amelyben a fentieken túl a mindfulness eszközök nagy segítségemre voltak mindebben.

A legfontosabb gondolat, amit mégis ebből a helyzetből megtanultam, az az, hogy ez a szorongásos állapot valójában a kapcsolódásról szól. Ugyanis, ilyenkor az történik, hogy elveszítjük a valós kapcsolatot saját magunkkal, saját lelkünkkel, fizikai testünkkel és egyfajta kívülálló működéshez igazodunk. Ahhoz, hogy az életünket valóban meg tudjuk élni, önmagunknak is fontosnak kell lennünk. Ha saját magunkhoz jól és tisztán kapcsolódunk, akkor következő lépésként a külső kapcsolódásainkat is érdemes megvizsgálni, beleértve a családi, baráti kapcsolatokat, párkapcsolatot, a munkánkat, és hogy milyen értékek szerint élünk, hogyan kapcsolódunk a külső környezetünkhöz. A kapcsolati, munka vagy étkezési függőségek feltárása pedig szintén egy újabb téma lehet… Ha megvalósítjuk mindezek kiegyensúlyozott működését, akkor fenntartható lesz egy nagyon szép, harmonikus állapot!

Stressz és szorongás csökkentése Mindfulness tréningünket ide kattintva találod >>>

A lelki béke és a harmónia megteremtése Mindfulness tréningünket ide kattintva találod >>>